Iskolánkról
Az újbudai Bocskai István Általános Iskola Budapest XI. kerületének Szentimreváros városrészében áll. Ez a táj a XX. század mezõgazdasági mûvelés alatt állt. A 20-as évek végén épültek az elsõ társasházak, tisztviselõk részére. Ez szükségessé tette egy óvoda és egy elemi iskola felépítését.
1929-ben nyitja meg a kapuit az intézmény I. ker. Lenke úti Községi Népiskola néven. Az iskolaépület az 1929/30-as tanév második félévében lett teljesen kész. A környéken ekkor már gombamód nõttek a bérházak.
1939-ben Lenke úti Községi Elemi Népiskolára változik az elnevezés. Ettõl az évtõl már hatosztályos elemi népiskolaként mûködött az iskola. Olyan sok tanulót írattak be, hogy az 5. és 6. osztályosokat a Váli úti iskolában kellett elhelyezni.
1944 március 19-tõl, a német megszállás után megszûnt a tanítás. Az ostrom utolsó napjaiban az épületet bombatalálat érte. A tetõzet teljes egészében leégett.
Az 1945-46-os tanévben az iskola tanulói a Cisztercita Gimnáziumban kapnak ideiglenes menedéket. Az elsõ békés tanév során kialakítják a napközi otthont, felállítják a Nevelési Tanácsadót.
1959-re az iskola tanulóinak létszáma a környéken felépülõ lakóházak hatására úgy megnõtt, hogy új épületszárnyat kellett építeni. De még így is váltott mûszakban folyt a tanítás. Ebben az évben nyílt meg az elsõ ARANYKÖNYV. A legjobb tanulók, legsikeresebb sportolók, a közösségért legtöbbet tevõ diákok írhatják be a nevüket- ez igen nagy elismerésnek számít.
1964-ben újabb szárnnyal növekedett az iskola. Ekkor 1450 tanuló járt ide. 34 tanulócsoportban 58 pedagógussal folyt a munka a 43-52 fõs osztályokban. Ekkor a kerület legszebb és legjobban felszerelt napközis épületrésze volt az iskoláé.
1972. április 20-án, Bocskai István Magyarország fejedelemmé választása évfordulóján az iskola felvette a kiváló magyar történelmi személyiség nevét. Benda Kálmán történész volt a névadó ünnepség díszvendége. Ekkor határozta el az iskola közössége: minden esztendõben iskolanap lesz, amely a gyermekek napja: vetélkedõkkel, versenyekkel, játékokkal. A 70-es években természetismereti és matematikai oktatási kísérlet folyt az iskolában, amelyet Dr. Marx György vezetésével a MTA és az OM irányított. Az 1978-as tanterv bevezetésekor a tantestület munkacsoportjai 5 tankönyvet és tanítói kézikönyvet alkottak. Az egyik harmadikos tankönyv 20 éven át volt országos taneszköz!
1989-ben a társadalmi rendszerváltozás új lehetõségeket teremtett az iskolai munka megújítására is. A nyelvtanulás és az informatikai-számítástechnikai ismeretek oktatása került a középpontba az eddigi értékek mellett. Ez mind a pedagógusok új diplomaszerzõ tevékenységében, mind az új szakok bevezetésében öltött testet.
1991 õszén nyílik meg a Bocskai Galéria. Gyermekrajzok, amatõr és hivatásos mûvészek számára nyílt megmutatkozási lehetõség.
1992 óta tartunk fejlesztõ foglalkozásokat iskolánkban.
1996-2000 között a kerületi Logopédiai Szakszolgálat a Bocskai épületében mûködik.
1999-ben elkezdõdik a tanórai néptánc oktatás.
2005-tõl kezdõdõen megújul az iskola. Elkészül a villanyfényes mûfüves pálya. A vívás órarendi keretek közé kerül, ehhez létrehozzuk a vívótermet. A hagyományok megõrzése mellett elindul néhány máig tartó folyamat.
2010-ben folytatódik a teljes átállás a folyamatszabályozásra. Együttmûködési megállapodást kötünk az Oxford University Press Kiadóval. A Bocskai megfelel az EFQM európai minõségi elõírásoknak. Ezzel a minõsítéssel jelenleg nyolc általános iskola rendelkezik Magyarországon.
2011-ben ismét elnyerjük az ökoiskolai címet.
2013-ban a sokrétû foglalkozásoknak köszönhetõen a Nemzeti Tehetségsegítõ Tanács akkreditált kiváló tehetségponttá nyilvánítja a Bocskait.
2014. januárjában megkapjuk az örökös ökoiskola elismerést.
